2019. Január 30.

Kizárás

Kizárták a kínai Huawei távközlési céget egy csehországi állami pályázaton való részvételből – közölte a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap.

A lap értesülése szerint az Országos Pénzügyi Igazgatóság több mint félmilliárd korona (6,3 milliárd forint) értékű Moje dane (Az én adóm) elnevezésű tenderéről van szó. Az eredeti feltételek alapján tavaly a Huawei is benevezett a pályázatba és a legfőbb esélyesek egyikének számított.

A Moje dane portál létrehozásának célja, hogy leegyszerűsítse az adóbevallásokat és jelentős mértékben korlátozza a papír alapú ügyintézést. Miután a cseh kiberbiztonsági és információs hivatal tavaly decemberben felhívta az állami szféra figyelmét a Huawei és a ZTE kínai távközlési cégek technológiái használatának a kockázataira, az Országos Pénzügyi Igazgatóság átdolgozta a pályázat feltételeit. Tekintettel arra, hogy a portál érzékeny személyi adatokkal is dolgozni fog, a projektet besorolták az állami szempontból rendkívül fontos infrastrukturális hálózatba.

Az új feltételeknek a kínai Huawei cég már nem felel meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem vehet részt a tenderen. A Mladá Fronta Dnes szerint ez az első eset Csehországban, hogy az állam a Huaweit kizárta egy nagyértékű megrendelés megszerzésének a lehetőségéből.

A Huawei azzal védekezik, hogy nincs semmiféle konkrét bizonyíték arra, hogy technológiái biztonsági kockázatot jelentenének Csehország számára.

A háttérben az állhat, hogy az amerikai hatóságok szerint a Huawei alapítójának a lánya, Meng Van-csou, aki az óriásvállalat pénzügyi igazgatója, a Skycom nevű hongkongi fedőcégen keresztül Iránnal üzletelt 2009 és 2014 között, és ezzel megsértette a Washington, illetve az Európai Unió által elrendelt Irán-ellenes szankciókat. Az amerikai igazságügyi minisztérium banki csalás, kereskedelmi titkok ellopása és a hatóságok félrevezetése miatt két ügyben is vádemelést javasolt a Huawei és pénzügyi igazgatója ellen.

A Huawei valótlannak nevezte az amerikai vádakat, mint közleményükben írták, nem tudnak arról, hogy Meng Van-csou elkövetett volna bármilyen törvénysértést.

Az Egyesült Államok hivatalosan is kérte Kanadától a Huawei kínai távközlési óriáscég pénzügyi vezetőjének, Meng Van-csounak a kiadatását – jelentette szerdára virradóra az amerikai Axios hírportál a kanadai Globe and Mail című lapra hivatkozva.

A kiadatási kérelmet egy nappal azt követően nyújtotta be Washington, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium két ügyben is vádemelési kérelemmel fordult két amerikai bírósághoz, mert vizsgálódásai szerint a Huawei banki csalással, kereskedelmi titkok ellopásával, az amerikai hatóságok félrevezetésével gyanúsítható.

Meng Van-csout, a cégalapító lányát amerikai kérésre december elején tartóztatták le Kanadában, de december közepén tízmillió kanadai dolláros óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Azzal vádolják, hogy egy hongkongi fedőcégen keresztül üzletelt Iránnal, és így kijátszotta az Irán elleni amerikai és európai uniós szankciókat.

A 46 éves menedzser cáfolta a vádakat.

A kanadai Vancouver bíróságán decemberben volt az első meghallgatása, kedden pedig a bíróság bejelentette, hogy a következő meghallgatást elhalasztják, és addig tanulmányozzák az amerikai kiadatási kérelmet. David Lametti kanadai szövetségi igazságügyi miniszternek március elsejéig van ideje az erről szóló döntést meghozni

A Nasdaq tulajdonába kerülhet az oslói tőzsde üzemeltetése

Az oslói tőzsdeüzemeltető Oslo Bors VPS megszerzéséért az Euronext mellett ringbe szállt az amerikai Nasdaq is, amely az előzőnél nagyobb vételei ajánlatot tett.

Az oslói börze igazgatótanácsa szerdán azt javasolta a részvényeseknek, hogy az amerikai központú tőzsdeüzemeltető ajánlatát fogadják el.

A 200 éves norvég börzeüzemeltetőre december végén részvényenként 145 norvég korona vételi ajánlatot tett a több európai tőzsdét működtető Euronext.

Ezt most megfejelte a Nasdaq, 152 koronát ajánlott részvényenként és ezzel 6,54 milliárd koronára (770 millió dollár, 1 korona 32,65 forint) értékelte az oslói börzeüzemeltetőt.

Az amerikai tőzsdeüzemeltető oslói bevásárlása jól kiegészíti a cég észak-európai portfólióját, miután már a Nasdaq tulajdonában vannak a legfontosabb dán, svéd és finn börzék.

 

Európai piac

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék szerdán.
A londoni FTSE100 index 1,63 százalékos emelkedéssel, a frankfurti DAX-30 index 0,33 százalékos csökkenéssel, a párizsi CAC-40 mutató pedig 0,95 százalékos növekedéssel fejezte be a napot a keddi záróértékéhez viszonyítva.

Amerikai piac

Az európai tőzsdezáráskor a New York-i tőzsdén jó volt a hangulat: a 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 1,28 százalék, a részvények szélesebb körét felölelő S&P-500 index 0,76 százalék, a technológiai papírok Nasdaq Composite mutatója pedig 0,92 százalék erősödést jelzett.

Hazai piac

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 283,03 pontos, 0,69 százalékos csökkenéssel, 40 862,97 ponton zárt szerdán.

 

OLAJ: Az európai tőzsdezáráskor az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 1,10 dollár (1,80 százalék) emelkedéssel, 62,30 dolláron állt.

ARANY: Az arany unciánkénti ára 0,11 százalékkal, 1,45 dollárral 1310,40 dollárra emelkedett.

 

 

 

0

Termékek a kosárban