2019. Január 25.

Brexit

A brit pénzügyminiszter szerint hosszú távon is súlyos károkat okozna a brit gazdaságnak, ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból.

Philip Hammond a davosi világgazdasági fórumon, a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: a megállapodás nélküli Brexit azoknak az elárulása is lenne, akik az EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a kilépésre voksoltak, mert a kampányban olyan Brexit-megállapodást ígérték nekik, amely megvédi munkahelyüket és jólétüket, valamint zökkenőmentes átmenetet biztosít.
A megállapodás nélküli Brexit azonban már rövid távon nagyon jelentős felfordulást okozna, sőt közép- és hosszú távon is “nagyon jelentős ütést mérne” a brit gazdaságra – fogalmazott a brit pénzügyminiszter.

Hozzátette: a hosszú távú negatív hatás azt jelentené, hogy a brit gazdaság kibocsátási értéke kisebb lenne, mint megállapodásos Brexit esetén.

Hammond a brit kormány tagjai közül hivatalosan és nyilvánosan elsőként jelentette ezt ki, de nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőházak erre a kockázatra már modellszámításokra alapozott tanulmányaikban felhívták a figyelmet.

A patinás londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete, a King’s College London egyetem és az Institute for Fiscal Studies pénzügyi kutatóműhely különböző forgatókönyveket modellező közös elemzése például arra jutott, hogy ha nem lép életbe a Brexit feltételrendszeréről kidolgozott, az EU-val november végén aláírt megállapodás – amelyet a londoni alsóház a múlt héten óriási, 230 fős többséggel elutasított -, a fejenkénti brit hazai össztermék (GDP) a vizsgált 2020-2030-as időszak végére, az egyes forgatókönyvektől függően 3,5-8,7 százalékkal lenne alacsonyabb a további brit EU-tagság esetén addigra elérhető értéknél.

Philip Hammond pénzügyminiszter nyilatkozata éles ellentétben áll a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának álláspontjával. E frakciócsoport véleménye ugyanis az, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélküli kilépés esetén is megállná a helyét a világgazdasági versenyben, sőt ebben az esetben még több lehetősége nyílna önálló globális kereskedelmi politika kialakítására.

Szabadkereskedelmi tárgyalások lezárása

Fontos cél a szabadkereskedelmi tárgyalások idei sikeres lezárása az Európai Unió és Új-Zéland között – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, miután Jacinda Ardern új-zélandi kormányfővel tárgyalt pénteken Brüsszelben.
“Véleményem szerint mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy még idén tető alá hozzuk a megállapodást, a mandátumom lejárta előtt” – mondta Juncker. Ardern hangsúlyozta, hogy támogatja a brüsszeli testület ambiciózus megközelítését. A csendes-óceáni ország kormányfője ezután Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével egyeztetett.

“Földrajzilag távol vagyunk egymástól, de politikailag és gazdaságilag közeli partnerek és barátok vagyunk” – emelte ki Tusk a találkozót követően, az egyezmény mielőbbi megkötését sürgetve, amely szerinte “hatalmas stratégiai fontossággal” bír a szabályalapú nemzetközi rend szempontjából. “A jelenlegi bizonytalan globális környezetben felbecsülhetetlen értékű a barátság az Európai Unió és Új-Zéland között” – fogalmazott.

A felek közötti szabadkereskedelmi tárgyalások hivatalosan tavaly júniusban kezdődtek meg.

Új-Zélandnak 9 milliárd euróval az EU a második legfontosabb kereskedelmi partnere Ausztrália után. Szakértők szerint a tervezett egyezmény nyomán közel felével növekedhet a kétoldalú árukereskedelem volumene. Az Európai Unió egyes sérülékenyebb ágazatokban, például a tejtermékeket és a marhahúst illetően, jobban megnyitná ugyan, de nem liberalizálná teljesen a piacot.

 

Európai piac

London kivételével emelkedéssel zártak a főbb nyugat-európai tőzsdék pénteken, a nap nyertesei a technológiai részvények voltak, valamint a kereskedelmi változásokra érzékenyen reagáló szektorok, mint például az autógyártás vagy a nyersanyagipar.

A londoni FTSE-100 mutató 0,14 százalékos mínuszban, míg a frankfurti DAX-index 1,36 százalékos, a párizsi CAC-40 index pedig 1,11 százalékos pluszban fejezte be a kereskedést.

Amerikai piac

Indexerősödéssel indult a kereskedés pénteken az amerikai értékpapírpiacokon az előző napi vegyes zárás után.

New Yorkban a DJIA-30 index 0,55 százalék, az S&P-500 index 0,74 százalék, a Nasdaq Composite index 0,76 százalék nyerseséget mutatott a kereskedés kezdetén.

Hazai piac

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 53,88 pontos, 0,13 százalékos emelkedéssel, 40 944,82 ponton zárt pénteken.

 

OLAJ: A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára emelkedik.

A legközelebbi, márciusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 0,59 százalékos pluszban, 61,45 dolláron, a WTI pedig 0,79 százalékos nyereségben, 53,55 dolláron forgott.

ARANY: Az arany ára 0,89 százalékkal 1291,25 dollárra emelkedett unciánként.

 

 

 

0

Termékek a kosárban