2019. Január 24.

Bírság

A francia adatvédelmi hatóság (“CNIL”) 2019. január 21-én 50 millió eurós (kb. 16 milliárd Ft) bírsággal sújtotta a GOOGLE LLC-t az általános adatvédelmi rendelet (“GDPR”) szabályainak megsértése miatt. A bírság nagysága az eddigi legnagyobb a GDPR 2018. május 25-ei hatályba lépése óta.

az eljárást két szervezet, a None Of Your Business (“NOYB”) és a La Quadrature du Net (“LQDN”) kezdeményezte, pontosan a GDPR hatálybalépésének napján. A két szervezet azt állította, hogy a GOOGLE-nek nincs megfelelő jogalapja a személyes adatok kezeléséhez a szolgáltatásai nyújtása, így kiváltképpen a reklámok személyre szabása kapcsán.

A CNIL 2018. június elején megküldte a két kifogást az európai adatvédelmi hatóságok részére, hogy megállapítható legyen, hogy melyik hatóság illetékes. Megállapították, hogy a jelen ügyekben a GDPR-ban előírt egyablakos rendszert – mely alapján a fő felügyeleti hatóság jár el hasonló ügyekben – nem kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az Európában egyébként írországi központú GOOGLE-nek nem az európai, ír leányvállalata volt felelős az adatkezelési tevékenységekért. A CNIL megvizsgálta a kifogásolt adatkezelési műveleteket, és kétfajta jogsértést állapított meg.
Az átláthatóság és tájékoztatás követelményének megsértése: a CNIL véleménye szerint a felhasználóknak nyújtott tájékoztatás nem érhető el könnyen az érintettek részére. Fontos információk, mint például az adatkezelési célok, az adattárolás időtartama vagy a kezelt adatok kategóriái teljesen szétszórva találhatók meg a különböző dokumentumokban, melyek egy sor gombra és hivatkozásra történő kattintással érhetők csak el. A releváns információhoz gyakran csak 5-6 lépést követően lehet eljutni, mint pl. amikor a felhasználó arra kíváncsi, hogy milyen adatait használják a geolokációs követéshez. A CNIL azt is megállapította, hogy néhány információ nem minden esetben egyértelmű vagy teljes körű, és a felhasználók számára a GOOGLE által alkalmazott adatkezelések nem teljesen érthetőek. A GOOGLE által nyújtott szolgáltatások nagy száma miatt az adatkezelési műveletek kifejezetten tömegesek és agresszívek, továbbá a cég túlságosan is általános jelleggel nyújt tájékoztatást az adatkezelési célokról és a kezelt adatok köréről. Végső soron a felhasználók számára nem egyértelmű, hogy a reklámok személyre szabása a hozzájárulásuk vagy a GOOGLE jogos érdeke alapján történik, és néhány esetben az adattárolás időtartamát sem közli a cég.

A reklámok személyre szabásához szükséges jogalappal kapcsolatos jogsértés: A GOOGLE azt állítja, hogy ehhez a felhasználók hozzájárulása alapján kezeli a személyes adatokat, azonban a CNIL megállapította, hogy a hozzájárulásokat nem szerzi be jogszerűen a cég, mégpedig a következő két ok miatt:

Először is, az érintett nem kellő információ alapján adja meg a hozzájárulást. A reklámok személyre szabásával kapcsolatos információk szét vannak forgácsolva különböző dokumentumokban és nem teszik lehetővé, hogy a felhasználó megismerje a tartalmukat. Például az “Ads Personalization” pontban nem lehetséges felmérni a szolgáltatások, weboldalak és alkalmazások sokaságát és az általuk kezelt adatokat. Másodszor, a hozzájárulás nem kellően kifejezett és nem egyértelmű. Bár egy GOOGLE-fiók létrehozásakor lehetőség van a személyre szabott reklámok beállításához, azonban ez nem jelenti azt, hogy ez a GDPR-nak megfelelően történik. A hozzájárulás előre ki van pipálva a beállítások között, ami sérti azt a szabályt, hogy a felhasználónak aktív megerősítéssel – pl. egy üres jelölőnégyzet kipipálásával – kell kifejeznie egyértelmű hozzájárulását. Ugyancsak sérti az előírásokat, hogy a hozzájárulás minden adatkezelési műveletre vonatkozik, és nincs lehetőség adatkezelési célonként külön-külön hozzájárulni az adatkezelésekhez.

A fentieket mérlegelve döntött a CNIL az 50 millió eurós bírság kiszabása mellett, először alkalmazva a GDPR által lehetővé tett bírság mértékét. A bírság kiszabásánál a GDPR alapelveinek – átláthatóság, tájékoztatás, hozzájárulás – súlyos megsértését vette figyelembe a hatóság. Bár a GOOGLE alkalmaz bizonyos eszközöket, ezek azonban nem akadályozzák meg azt, hogy a felhasználókat a személyes adataik kezeléséhez kapcsolódó szükséges garanciáktól ne fosszák meg. Márpedig ezen adatkezelések a nagyságrendjüknél és komplexitásuknál fogva a magánéletre jelentős hatással vannak, és szükségessé teszik a megfelelő tájékoztatást, az ellenőrzés lehetőségét és az érvényes hozzájárulás beszerzését.

A hatóság azt is figyelembe vette, hogy a jogsértés folyamatos, nem csak egyszeri vagy időben korlátozott. Az Android franciaországi piaci jelentősége is fontos szempont volt a bírság kiszabásánál (naponta franciák ezrei hoznak létre okostelefonjukon GOOGLE fiókot), valamint az, hogy a cég üzleti modellje részben a hirdetések személyre szabásán alapul.

A CNIL-nél a GOOGLE ellen bejelentést tevő NOYB a napokban az osztrák adatvédelmi hatósághoz fordult, mert állításuk szerint egy sor streaming szolgáltató nem teljesíti a GDPR 15. cikkében foglalt érintetti jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit, azaz az érintett hozzáféréshez való jogát. Az eljárás olyan szolgáltatókat érint, mint az Amazon, Apple, Netflix, Spotify, SoundCloud, YouTube.

DONALD TRUMP KÖZÖLTE, HOGY ELHALASZTJA AZ ÉVÉRTÉKELŐ BESZÉDET

Donald Trump amerikai elnök bejelentette szerdán éjjel, hogy elhalasztja évértékelő beszédét, az “unió állapotáról” szóló felszólalását.

“Akkor mondom el üzenetet, amikor véget ér a részleges kormányzati leállás. Nem keresek más helyszínt, mert nincs olyan, amely versenyre kelhetne a képviselőházi terem történetével, hagyományával, jelentőségével. Várom, hogy mihamarabb elmondhassak egy ‘nagyszerű’ beszédet az Unió állapotáról” – írta mikroblogjában az amerikai elnök.
Ennek közvetlen előzménye, hogy az elnök szerdán levélben közölte Nancy Pelosi demokrata párti házelnökkel: annak ellenére meg akarja tartani a szokásos évértékelő beszédet a kongresszusban, hogy Pelosi korábban ennek elhalasztására kérte. A házelnök válaszlevelében leszögezte, hogy hivatalosan mindaddig elhalasztja az évértékelő megtartását a kongresszusban, amíg újra nem indul a teljes kormányzati munka. Mint írta: a képviselőház “nem veszi fontolóra” annak a határozatnak a megszavazását, amely felhatalmazná az elnököt beszédének elmondására.

A mindenkori amerikai elnök az unió állapotáról szóló évértékelő beszédet mindig a házelnök hivatalos meghívására, a törvényhozás két háza által is megszavazott határozat után mondja el a kongresszus épületében a kormánytagok, törvényhozók és meghívott tekintélyes vendégek jelenlétében. A halasztást szorgalmazó korábbi javaslatában Pelosi arra hivatkozott, hogy mivel a kongresszus biztonsági szolgálatának alkalmazottai sem kapnak fizetést a részleges kormányzati leállás miatt, nem garantálható a rendezvény biztonsága.
Trump szerda éjjeli bejelentésével nyugvópontra jutott az Egyesült Államokat lázban tartó vita az évértékelőről.
A szenátusban helyi idő szerint csütörtök délután szavaznak arról a két törvényjavaslatról, amely a részleges kormányzati leállás feloldását célozza. Sajtóértesülések szerint azonban nincs nagy esély az elfogadásukra.
Az egyik törvényjavaslat ötvözi Trump elnök szombati kompromisszumos javaslatát, miszerint az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítéséhez kért 5,7 milliárd dollár megszavazása fejében meghosszabbítanák a fiatal amerikai illegális migránsokat védő program érvényességét. A másik törvényjavaslat a fizetés nélkül dolgozó vagy kényszerszabadságra küldött kormányzati alkalmazottak helyzetének megkönnyítésére február 8-ig biztosítaná a kormányzat működésének finanszírozását, és eközben a törvényhozók megkezdenék a tárgyalásokat a falépítés költségeiről.

 

Európai piac

Mínuszban nyitottak az irányadó mutatók a fontosabb nyugat-európai tőzsdéken csütörtökön.

A londoni FTSE-100 index 0,1 százalék, a frankfurti DAX-30 index 0,25 százalék, a párizsi CAC-40 index pedig 0,02 százalék gyengülést jelzett a kereskedés első perceiben.

Amerikai piac

Vegyes indexekkel indult a kereskedés csütörtökön az előző napi erős zárás után az amerikai értékpapírpiacokon.

New Yorkban a DJIA-30 index 0,02 százalék emelkedést, az S&P-500 index 0,04 százalék veszteséget mutatott a kereskedés kezdetén, a Nasdaq Composite index viszont 0,22 százalék erősödéssel nyitott.

Hazai piac

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 72,25 pontos, 0,18 százalékos emelkedéssel, 40 890,94 ponton zárt csütörtökön.

 

OLAJ: A WTI ára 0,19 százalékkal hordónként 52,52 dollárra, a Brent ára 0,47 százalékkal 60,85 dollárra csökkent a globális kereskedelemben az amerikai piacok nyitására.

ARANY: Az arany ára 0,34 százalékkal 1269,65 dollárra csökkent unciánként.

 

 

 

0

Termékek a kosárban