2019. Január 23.

Megállapodás nélküli Brexit?

Minden korábbinál fontosabb most a felkészülés folytatása az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának lehetőségére, a jelek szerint ugyanis ez az első számú forgatókönyv, még akkor is, ha a brit parlament alsóházának többsége ellenzi – hangsúlyozta Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló szerdán Brüsszelben.

Barnier rámutatott: nem akadályozza meg a megállapodás nélküli kilépést, hogy a londoni törvényhozás képviselőinek túlnyomó része ellene van, arra lenne szükség, hogy a többség felsorakozzon valamelyik megoldás mellett.

“Minden korábbinál fontosabb a felkészülés a kemény Brexit esetére, azonban én továbbra is remélem, hogy ezt sikerül elkerülnünk” – fogalmazott.

Theresa May nem kérne halasztást

Eközben Theresa May brit miniszterelnök kijelentette, hogy nem támogatja a kilépés dátumának elhalasztását, mert ez önmagában semmit nem oldana meg.

A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi félórájában – az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy garantálja-e a megállapodás nélküli Brexit elkerülését – kijelentette: az utóbbi időben benyújtott képviselői módosítások célja olyan helyzet előállítása, amelyben Nagy-Britannia nem lépne ki az EU-ból a törvényben is meghatározott március 29-i határnapon.

May szerint azonban ez nem oldaná meg a felmerült problémákat, valamikor mindenképpen eljön a döntés pillanata, és a döntési lehetőségek mindig ugyanazok lesznek: megállapodás nélküli Brexit, megállapodásos Brexit, vagy a Brexit elmaradása.

INF-szerződés felmondása

Az Egyesült Államok diplomáciai csatornákon keresztül közölte Oroszországgal, hogy véglegesen eldöntötte: felmondja a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról (INF) szóló szerződést – jelentette be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán, a Moszkvához közeli Kubinkában.

A védelmi tárca képviselőjével közösen megtartott sajtótájékoztatóján Rjabkov elmondta, hogy az orosz félnek amerikai részről egy washingtoni diplomáciai csatornán keresztül erősítették meg a “legmagasabb szinten bejelentett szándékot”.

“Emellett világos magyarázat hangzott el, amely szerint a bejelentett lépés nem jelent felhívást párbeszédre, azt a körülmények összessége alapján hozták meg és véglegesen” – mondta az orosz diplomata a követségi katonai attasék és újságírók számára megtartott, élőben közvetített tájékoztatón.

Rjabkov emlékeztetett rá, hogy Washington korábban jelezte: február 2-tól felfüggeszti az INF-szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítését, ha Moszkva nem semmisíti meg a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépét, amely az amerikai fél szerint sérti a megállapodást. A külügyminiszter-helyettes és Mihail Matvejevszkij altábornagy, az orosz rakéta- és tüzérségi erők parancsnoka valótlannak nevezte a szerződésszegésről szóló állítást.

Matvejevszkij kijelentette, hogy a 9M729-es “szárnyas rakéta”, amely az Iszkander-M rendszer részét képezi, és műszaki paraméterei alapján nem képes arra, hogy megsértse az INF-szerződést. Mint mondta, az eszköz nem alkalmas annyi üzemanyag hordozására, hogy a hatótávolsága elérje a megállapodásban megszabott 500 kilométeres korlátozást. A szóban forgó manőverező robotrepülőgépet szerdán Kubinkában be is mutatták a katonadiplomatáknak és a médiának.

Trump mexikói határfala

A Donald Trump és a demokraták közti patthelyzet a mexikói határfal finanszírozása kapcsán politikailag káros az elnök számára, a legtöbb amerikai ugyanis őt hibáztatja az eddigi leghosszabb kormányzati leállásért. Ráadásul most abban a kényszerhelyzetben találja magát, hogy anélkül kellene megoldania a problémát, hogy feladná választási kampányának egyik kulcsfontosságú ígéretét.

A probléma Trump számára az, hogy bár a határfallal kapcsolatos kitartása imponálóan hathat támogatói szemében, megépítése valójában éppen hogy politikai öngyilkossággal érne fel.
A falhoz való makacs ragaszkodása felhergeli a bevándorlóellenes szavazóbázist, akik úgy vélik, hogy az amerikai-mexikói határ porózus, ami lehetővé teszi, hogy a dokumentumokkal nem rendelkező munkások milliói, csakúgy, mint a bűnözők, a kábítószer-kereskedők és a terroristák féktelenül áradjanak az Egyesült Államokba. A fal követelésével Trump azt az üzenetet közvetíti a választók felé, hogy megérti aggodalmukat, és mint egy kapitány, hajlandó Washington hajóját valami jobb felé kormányozni. Ugyanakkor, ha valaha is megkezdenék a határfal felépítését, ez elbizonytalaníthatja az ingadozó szavazókat, akikre Trumpnak igen nagy szüksége lenne a 2020-as elnökválasztáson. A fal pedig több okból is inkább probléma, mint megoldás.

Először is, a bevándorlási szakértők többsége egyetért abban, hogy a fal nem oldaná meg a Trump által idézett gondokat:
– a dokumentumokkal nem rendelkező munkavállalók száma az elmúlt években fokozatosan csökkent;
– a legtöbb kábítószert a meglévő ellenőrzési pontokon keresztül hozzák be az Egyesült Államokba;
– a szeptember 11-i támadások óta nagyon kevés terrorista érkezett illegálisan az USA-ba;
– valamint az elnök állításaival ellentétben az illegális határátlépők többsége nem bűnöző.

Másodszor, a fal megépítése rendkívül drága lesz. Trump 5,6 milliárd dollárt kért a törvényhozóktól az építkezés megkezdésére, de ha a falat valaha is befejezik, a végső ár ennél valószínűleg sokkal magasabb lenne: egyes szakértők szerint az összeg akár 21 milliárd dollárra is rúghat. Ilyen szintű kormányzati kiadást bölcsebb lenne valamilyen valós problémára fordítani – akár az éghajlatváltozásra, az ópiumválságra vagy az egészségügyre. Ezek bármelyike még politikai szempontból is sokkal okosabb erőforrás-felhasználás lenne az adminisztráció részéről, mint egy olyan fal, amely végül valószínűleg Trump ingerlékenységének jelképe lesz.

A harmadik ok az, hogy a falat valószínűleg soha nem fejezik be. Ha Trumpot nem választják meg újból, akkor bármely demokrata elnök első intézkedése az építkezés leállítása lesz. Még ha Trumpot újra is választják – ami hónapról hónapra egyre kevésbé valószínű –, a demokratáknak a jövőben is lesz lehetőségük a finanszírozás csökkentésére, mivel a fal állami támogatása soha nem volt erős. Ez azt eredményezi, hogy az Egyesült Államok és Mexikó határán, valahol Arizonában vagy Texasban lesz néhány mérföldnyi befejezetlen, rozsdás fal, és ez lesz Trump elnökségének tartós, fizikai emléke.

A negyedik probléma az, hogy ki fogja felépíteni a falat. Erre különféle védelmi vállalkozók fognak pályázni. A szokatlan, de rendkívül jól jövedelmező projektben érdekelt cégeknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az ajánlatukban szereplő költségek alacsonyak legyenek. Akárki kapja is meg a projektet, a költségek minimalizálása érdekében azzal a kihívással lesz kénytelen szembesülni, hogy nem kizárólag szakképzett munkavállalókat tud felvenni, hanem alacsonyabb fizetésű és kevésbé képzett munkásokat is alkalmaznia kell. Bárki, aki az elmúlt évtizedekben tanulmányozta az Egyesült Államokban folyó építkezéseket, tudja, hogy az amerikai építőipar nagymértékben támaszkodik a dokumentumokkal nem rendelkező bevándorlókra – akik közül sokan Mexikóból jöttek. A kísértés, hogy erre a munkaerő-forrásra támaszkodjon, nagyon erős lesz az építkezést vezető vállalat számára, főként hogy a határ mentén folynak majd a munkálatok. Ha ez megtörténik, ez éppen ellentétes lesz azzal, amit Trump el akart érni a határfallal – ez pedig igencsak megtépázhatja az elnök népszerűségét.

 

Európai piac

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék szerdán.

A londoni FTSE100 index 0,84 százalékos, a frankfurti DAX-30 index 0,17 százalékos, a párizsi CAC-40 mutató pedig 0,15 százalékos gyengüléssel fejezte be a napot a keddi záróértékéhez viszonyítva.

Amerikai piac

Erősödéssel nyitottak szerdán a főbb amerikai tőzsdeindexek az előző napi másfél-két százalékos veszteség után.

New Yorkban a kereskedés kezdetén a DJIA-30 index 0,83 százalék, az S&P-500 index 0,49 százalék, a Nasdaq Composite index 0,61 százalék nyereséget mutatott.

Hazai piac

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 145,02 pontos, 0,35 százalékos csökkenéssel, 40 818,69 ponton zárt szerdán.

 

OLAJ: Az európai tőzsdezáráskor az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 1 dollár (1,63 százalék) csökkenéssel, 60,50 dolláron állt.

ARANY: Az arany unciánkénti ára 0,07 százalékkal, 95 centtel 1284,35 dollárra emelkedett.

 

 

 

0

Termékek a kosárban