2019. Január 21.

Vajna halála után zuhan az Est Media

Napon belüli 20 százalékos limittel esik az Est Media részvénye hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén, miután elhunyt Andy Vajna, aki az egyik nagytulajdonos volt a cégben.

“Az Est Media őszinte megrendüléssel értesült Vajna András György úr halálhíréről, és részvétét fejezi ki azzal kapcsolatban” – írta a cég a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közzétételében. Vajna az AV Investments és a Dynamopest cégeken keresztül a 5,21 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezett a társaságban.

Bár az Est Media a közzétételben leszögezte, hogy piaci pozícióját és korábban közzétett stratégiai terveit, szándékait ez a sajnálatos haláleset érdemben nem befolyásolja, a befektetők bizalma azonnal megrendült a cégben.

A részvény árfolyam a hétfő reggeli nyitás után 19,71 százalékkal 112 forintra esett. Nagyobb mértékben azért nem eshet a részvény, mert napon belül 20 százalékosnál nagyobb árfolyam-elmozdulást nem engedélyez a tőzsde rendszere.

Világgazdasági Fórum a legnagyobbak nélkül

A kereskedelemben és a nemzetközi kapcsolatokban kialakult viták mellett a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnésével (Brexit) összefüggő bizonytalanságok és a világgazdaság lassuló növekedésének témája uralja majd a 49. alkalommal megrendezett Világgazdasági Fórumot, amely kedden kezdődik a svájci Davosban.

A négynapos, péntek estig tartó rendezvénysorozaton, amelynek idei mottója: Globalizáció 4.0: A globális környezet alakítása a negyedik ipari forradalom korában, a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vesz részt több mint 100 ország képviseletében, köztük több mint hatvan állam- vagy kormányfő.
A bizonytalanságokat és a zavaros időket azonban jól jelzi, hogy az iparilag hét legfejlettebb ország vezetői közül csak Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök vesz részt a tanácskozáson.

Donald Trump, aki tavaly ellopta a show-t, amikor hivatalban lévő amerikai elnöktől ritka gesztusként megjelent Davosban, idén hiányozni fog. Mi több, egyáltalán nem utazik amerikai küldöttség a tanácskozásra az immár 27-dik napja tartó részleges kormányzati leállást miatt. Elvileg Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Mike Pompeo külügyminiszter, Wilbur Ross kereskedelmi miniszter és Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló is jelen lett volna a globális elit svájci találkozóján.

Francois Macron francia elnök ugyancsak belpolitikai okok miatt marad otthon, a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen fellépő sárgamellényes mozgalom jelentette kihívásra keresi a választ. Theresa May brit miniszterelnök pedig továbbra is azon dolgozik, hogy konszenzust alakítson ki a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás ügyében.

Oroszország és India vezetői sem utaznak Davosba, mint ahogy Kína elnöke sem. Hszi Csin-ping, aki első kínai vezetőként 2017-ben vett részt a tanácskozáson és lépett fel a szabadkereskedelem védelmezőjeként, helyettesét, Vang Csi-sen alelnököt küldi Davosba, így neki jut az a feladat, hogy próbálja újra megnyugtatni az üzleti élet vezetőit.

A davosi tanácskozáson, amelyet egy azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum szervez, a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói a legégetőbb globális kérdéseket vitatják meg, illetve határozzák meg a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. Általában Davos szokta megnyitni nem hivatalosan a gazdasági és politikai évet nemzetközi szinten, de a számos válság a hirtelen bizonytalanság érzetét keltette.

Klaus Schwab német közgazdász, a davosi tanácskozást szervező, azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum alapítója és egyben elnöke sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az általános bizonytalanság erős, mert az “emberek nem érzik magukat biztonságban, és nem hiszik el, hogy a világ jobb lesz holnap, mint ma”.

A davosi tanácskozáson már legalább két évtizede hangzanak el figyelmeztetések, hogy “a mértéktelen globalizáció az egyensúly hiányához és egyenlőtlenséghez, egy társadalmi felelősségvállalás nélkül nem fenntartható helyzethez vezethet”.

 

Európai piac

Csökkentek a vezető európai tőzsdék irányadó indexei hétfőn annak nyomán, hogy a kínai statisztikai hivatal friss adatsora megerősítette, a világ második legnagyobb gazdaságában közel három évtizedes mélypontra süllyedt a növekedési ütem tavaly.
Hétfő délután fél négykor a londoni FTSE-100 index 0,09 százalékos, a frankfurti DAX-30 index 0,46 százalékos, a párizsi CAC-40 pedig 0,22 százalékos mínuszban állt.

Amerikai piac

A New York-i tőzsde nemzeti ünnep miatt, a Martin Luther King emléknap alkalmából, hétfőn zárva tart.

Hazai piac

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 610,20 pontos, 1,47 százalékos csökkenéssel, 40 893,71 ponton zárt hétfőn.

 

OLAJ: A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) drágul. A legközelebbi, márciusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 0,51 százalékos nyereségben, 63,02 dolláron, míg a WTI 0,28 százalékos pluszban, 54,34 dolláron forgott.

 

 

 

0

Termékek a kosárban