2019. Január 16.

Brexit

Theresa May brit miniszterelnök egyenes utalást tett szerdán arra, hogy kormánya a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit tartalmazó megállapodás előző esti parlamenti elutasítása ellenére sem kívánja leállítani a Brexit-folyamatot.
A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi félórájában – az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy garantálja-e a megállapodás nélküli Brexit elkerülését – kijelentette, hogy a megállapodás nélküli kilépés elkerülésének két módja van: vagy az, hogy a parlament jóváhagy “egy” megállapodást, vagy az, hogy a kormány visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló bejelentést. E cikkely szabályozza – és aktiválásának csaknem két évvel ezelőtti bejelentése el is indította – a Brexit-folyamatot.
Theresa May szerint az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja marad, figyelmen kívül hagyva a kilépésről hozott népszavazási döntést, a brit kormány azonban erre nem hajlandó.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százaléka a kilépésre voksolt.
A kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást azonban az alsóház kedd este a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította: az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott. A kormányzó Konzervatív Párt 118 képviselője is az ellenzékkel voksolt az 585 oldalas Brexit-megállapodás ellen.
A szerdai parlamenti ülésen a konzervatív frakció és az egész alsóház rangidős tagja, Kenneth Clarke – aki 49 éve képviselő, és EU-párti nézeteiről közismert – felvetette, hogy a súlyos vereség után kialakult helyzetben ki kellene terjeszteni az 50. cikkely által megszabott, alapesetben kétévi tárgyalási határidőt, annak érdekében, hogy legyen idő a Brexit-folyamat lehetséges új irányainak kijelölésére.
Válaszában Theresa May kijelentette: a kormány politikája változatlanul az, hogy az Egyesült Királyság március 29-én – vagyis pontosan két évvel az 50. cikkely aktiválásának bejelentése után – kilép az Európai Unióból.
A brit miniszterelnök hozzátette: a határidő kiterjesztéséről az Egyesült Királyság egyébként sem tud önállóan dönteni, ahhoz konzultációkra lenne szükség az EU-val. May szerint az EU csak akkor lenne hajlandó a tárgyalási folyamat kiterjesztésére, ha egyértelművé válik, hogy van olyan terv, amely a megállapodásos kilépés felé tereli a Brexit-folyamatot.
Az 50. cikkely aktiválásáról szóló bejelentés visszavonása London szuverén joga, ez azonban a Brexit-folyamat leállítását jelentené.
A meghosszabbításra akkor van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul. Ebben az esetben a Brexit-folyamat nem feltétlenül állna le, az Egyesült Királyság viszont nem lépne ki az EU-ból a márciusi 29-i határnapon.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerdán szintén arra szólította fel Theresa Mayt, hogy a brit kormány “állítsa meg az órát”, annak érdekében, hogy legyen idő a Brexit-folyamat legutóbbi fejleményeinek értékelésére.
Sturgeon nyilatkozatában megerősítette: Skócia azt szeretné, ha az Egyesült Királyság az EU-ban maradna, de egyre világosabbá válik, hogy Skócia csak akkor tudja megvédeni érdekeit, ha függetlenné válik.
A brit EU-tagságról rendezett népszavazáson a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére “kirángassák” az Európai Unióból.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

A Goldman Sachs jól zárta a negyedik negyedévet

Meglepetést okozott az elemzőknek a Goldman Sachs befektetési bank negyedik negyedéves gyorsjelentésével, a vártnál jobb eredmény a részvénykereskedésnek köszönhető, ami ellensúlyozta a kötvénykereskedelem gyenge teljesítményét.

A New York-i székhelyű vezető globális befektetési bank adózott eredménye 2 milliárd 538 millió dollárt tett ki az október-decemberi időszakban, szemben az egy évvel korábbi 1 milliárd 928 millió dolláros veszteséggel. A 2017. negyedik negyedéves veszteség mögött a decemberben elfogadott adóreform állt, amely egyszeri tételként jelentős összeget, 4,40 milliárd dollárt vett el a profitból. A részvényesekre jutó nyereség 2 milliárd 322 millió dollárra rúgott a tavalyi negyedik negyedévben. Az egy részvényre jutó nyereség hígított értéke 6 dollár 4 cent lett, míg elemzők 4 dollár 45 centre számítottak a harmadik negyedéves 6,28 dollár után.

Egy évvel korábban, 2017 utolsó negyedévében a részvényesekre jutó veszteség 2 milliárd 143 millió dollár, részvényenként 5,51 dollár volt.

Tavaly október-decemberben a teljes nettó bevétel 8 milliárd 80 millió dollárt tett ki, ami jóval meghaladja a 7,36 milliárd dolláros elemzői prognózist. Egy évvel korábban 8 milliárd 124 millió dollárra rúgott a bevétel.

A kötvénykereskedelemből, árutőzsdei ügyletekből és devizakereskedelemből származó bevétel éves összevetésben 18 százalékkal, 822 millió dollárra csökkent. A részvénykereskedésből származó bevételek viszont 17 százalékkal 1,604 milliárd dollárra emelkedett.

A tavalyi egész évben a Goldman Sachs bevételei 12 százalékkal 36,61 milliárd dollárra, a részvényesekre jutó nyeresége pedig 168 százalékkal 9,86 milliárd dollárra emelkedett. Az egy részvényre jutó nyereség hígított értéke 180 százalékkal 25,27 dollárra ugrott.

A vártnál jobb eredményeknek köszönhetően a Goldman Sachs 3,4 százalékos nyereségben, 186,02 dolláron forgott szerdán a New York-i tőzsdén a nyitás előtti elektronikus kereskedésben. Az utóbbi 52 hét alatt 151,70 és 275,31 dollár között mozgott az árfolyam. A kedden elért 178,72 dolláros záróárfolyam 30 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

 

Európai piac

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék szerdán.
A londoni FTSE100 index 0,50 százalékos gyengüléssel zárta a napot, ugyanakkor a frankfurti DAX-30 index 0,36 százalékkal, a párizsi CAC-40 mutató pedig 0,51 százalékkal erősödött keddi záróértékéhez viszonyítva.

Amerikai piac

Közép-európai idő szerint röviddel este hét óra után a 30 vezető amerikai iparvállalat DJIA-mutatója 0,61 százalékos, a tőzsdén jegyzett legnagyobb részvénytársaságok Standard & Poor’s 500-as mutatója 0,37 százalékos, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 0,30 százalékos erősödést jelzett.

Hazai piac

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 332,78 pontos, 0,82 százalékos emelkedéssel, 40 933,04 ponton zárt szerdán.

 

OLAJ: A globális olajkereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék ára ellentétes irányban mozgott. Közép-európai idő szerint este hét óra körül a New York-i árupiacon a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta hordónkénti (159 liter) ára 22 cent (0,41 százalék) csökkenéssel, 51,89 dolláron állt. Az északi-tengeri Brent olaj hordónkénti ára viszont 14 cent (0,23 százalék) emelkedéssel, 60,78 dollár volt.

ARANY: Az arany unciánkénti ára 0,42 százalékkal, 5,45 dollárral 1293,85 dollárra emelkedett New Yorkban.

 

 

 

0

Termékek a kosárban