2019. Február 21.

Elértük a kritikus szintet

Hatalmas emelkedést produkáltak az amerikai részvények az év eddig eltelt időszakában, azonban mostani kritikus szintre ért árfolyamuk. Ha tavaly ősszel valóban egy hosszú medvepiac indult el, akkor nagyjából innen kéne lefordulniuk a vezető részvényindexeknek.

Ha valaki karácsonykor vásárolt volna be a vezető amerikai részvényekből, akkor alig két hónap leforgása alatt ritkán látott mértékű, 20 százalékos nyereséget tehetett volna zsebre, legalábbis elméletben. Az ősz elején elindult és december 24-ig kitartó masszív eladási hullámban az S&P 500-as részvényindex árfolyamesésének mértéke épphogy átlépte a lélektaninak számító 20 százalékos értéket, ezzel a “hivatalos” nyelvhasználat szerint is medvepiac alakult ki az amerikai tőzsdéken.
A mélypont utáni megpattanás mértéke egyelőre nem meglepő, az ilyen medvepiacokra jellemző nagy eladási hullámokat sokszor természetes és intenzív áremelkedés követi, persze erre is megvan a tőzsdei szólás, amely szerint “a döglött macska is nagyot ugrik, ha elég magasról dobják le”. A nagy kérdés, amelyet most vélhetően minden tőzsdei befektetésekkel foglalkozó szakember feltesz magának, hogy a mostani áremelkedés vajon csak egy medvepiaci rally-e, azaz hamarosan az eső trend újbóli visszatértére kell-e számítani, vagy pedig egy újabb bikapiac előszele és az őszi áresés – ha elérte is a 20 százalékos mértéket – csak egy korrekció volt-e az évek óta tartó lejtmenetben. Nos, ez hamarosan eldőlhet, s az a rossz hír, hogy a technikai elemzés hüvelykujjszabályai szerint elvileg a pesszimistább forgatókönyvnek nagyobb az esélye.

A jó hír az, hogy ritkán adódik olyan helyzet, amikor két technikai elmélet alapján is fordulópont közelébe érkezik a részvénypiac viszonylag egyértelműen jelezheti, hogy hogyan tovább, most viszont erre adódik példa.

Az egyik alapvető technikai eszköz, a csúcsok és mélypontok elhelyezkedése. A tavaly év végi áreséssel és annak leginkább utolsó körével ugyanis 2800 pont magasságában az S&P 500-as index egy elég egyértelmű legális csúcsot alakított ki. Megfelel minden kritériumnak, volt előtte legális mélypont a grafikonon (olyan mélypont, amelyet követően három napig a mélypont napján bejárt ártartományon kívül volt az index értéke), s új mélyebb mélypontra zuhant az S&P 500-as index értéke. Ezzel kialakult a csökkenő mélypontok és csúcsok sorozata az index grafikonján, amelyet más néven csökkenő trendnek neveznek.

Ez azt is jelenti, hogy ha a 2800 pontot kevésbé szigorú mércével 3, szigorúbban 5 százalékkal áttörné az S&P500-as index, akkor megszakadna a negatív sorozat, ismét az emelkedő trend kialakulásáról lehetne beszélni és el lehetne temetni a medvét (ez praktikusan 2886, illetve 2940 pontot jelentene). Ha viszont innen lefordul az index, akkor a hüvelykujjszabályok szerint – amely azt mondja a trend addig érvényben van, amíg meg nem fordul – újabb, a decemberinél is alacsonyabb mélypontok kialakulására lehet számítani az index grafikonján.

A másik fontos fejlemény az index grafikonján, az a lassan túlvett állapotra jellemző értékeket felvevő oszcillátorok. A 30 napos RSI az elmúlt két hónap heves áremelkedése hatására már az 58-as értéket súrolja. Ha innen további emelkedés jönne, ami kivinné a mutató a 60-as érték fölé, akkor nagy valószínűséggel a bikapiac visszatéréséről lehetne beszélni. Medvepiacokon ugyanis nem szokott ilyen típusú “mega-túlvettség” kialakulni, ez a bikapiacok jellemzője. Az elmúlt két évtizedben nem is volt olyan, hogy medvepiaci rallyban 60-as érték fölé lengett volna ki a mutató (októberben egyébként ez a mutató sikeresen jelezte, hogy további áresések következnek).
Összefoglalva tehát az elmúlt két hónap emelkedésével az S&P 500-as index olyan árszintre érkezett, akkora lendülettel, ahonnan már nem nagyon van tovább hely felfelé egy medvepiaci rallyban. Ezért jó eséllyel itt az árfolyamok lefordulására lehet számítani. Ha mégis kitartana a felfelé menet, akkor viszont komoly pozitív trendfordulóról beszélhetünk.

Brexit: újabb fordulat vagy még nagyobb kudarc?

Az elemzők csak találgatják, milyen hatása lehet a brexitre annak, hogy nyolc munkáspárti képviselő kilépett az pártból és függetlenként folytatja parlamenti pályafutását. Lehet, hogy az ellenzéki pártnál éppen ez hozza el a sokak által várt fordulatot.
Könnyű leszólni azt a munkáspárti brit parlamenti képviselői csoportot, amely a héten kilépett a pártból, és független képviselői csoportot alakított – kezdi elemzését Robert Shrimsley, a Financial Times (FT) vezető publicistája. Döntésüket azzal indokolták, hogy balra tolódó pártjuk egyre inkább antiszemita irányt vesz és zavaros brexitpolitikájával hozzájárul ahhoz, hogy a kormánypárti konzervatívok kivezessék az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.

A mérsékeltségük nevében lázadó képviselőkre rá lehet aggatni a címkét, hogy a korábbi centrista munkáspárti miniszterelnök, Tony Blair hívei (blairisták), színtelenek és szagtalanok, egyszerűen Jeremy Corbyn jelenlegi pártelnök ellenfelei. Nyilvános bejelentésük kétbalkezesre sikerült – az ezt közvetítő weboldal lebénult. Emellett fel lehet hozni azt is velük szemben, hogy a győztes mindent visz típusú választási rendszer kivégzi a kicsi politikai formációkat. Nem találni köztük olyan politikust, aki egyértelműen vezetőjük lehetne: Chuka Umunna túl simulékony, a többiek nem elég rugalmasak.

Esetleg talán

Még az is bizarr, hogy független csoportként határozzák meg magukat, mert ezzel nem lejölnek meg határozott politikai irányt. Összességében fellépésük nem keltette azt az érzést, hogy történelmi esemény történt. A legutóbbi munkáspárti szakítás, a szociáldemokrata párt létrehozása csak hét éven át (1981 és 1988 között) tett kísérletet a kétpólusú brit politikai rendszer megváltoztatására, ám ez az új csapat még ehhez is kevésnek látszik.

Az FT szakírója szerint mindezek ellenére az a benyomás támadhat az emberben, hogy talán lehet a dologból valami. Először is tagadhatatlanul nagy bátorság kellett ahhoz, hogy szakítsanak a pártjukkal. Fő üzenetük az, hogy Corbyn katasztrofális miniszterelnök lenne, ha a Munkáspárt hatalomra kerülne. Bírálják a Munkáspártot az elharapódzó antiszemitizmus és a brexit támogatása mellett azért is, hogy nem ítél el számos baloldali diktatúrát (például a venezuelai rendszert).

Az FT szakírója szerint hatást kell gyakorolnia a közvéleményre, hogy bennfentesek ítélik el a párt vezetését és olyan nagynak tartják a bajt, hogy egy terhessége végén járó nőt, Luciana Bergert választottak szóvivőjüknek, akit olyan rasszista támadás ért, hogy rendőrségi védelemre szorult saját pártja konferenciáján.

Tanultak a populistáktól

Taktikailag okos lépésnek látszik, hogy tanultak populista ellenfeleiktől. Erre utal, hogy azt mantrázták: a politika csődöt mondott az országban. Ez a legfontosabb érzelmi kapcsolat, amit a lázadók ki akarnak építeni a szavazókkal. Ha a modern brit politika egyre inkább az identitás alapú pártválasztásról szól, akkor az új csoport élen jár ebben. Megszólítanak mindenkit, aki úgy gondolja, hogy a régi politikai rendszer és politikai elit nem tudja megoldani az ország gondjait.

Ezért nem álltak elő szakpolitikai programokkal – az értékek és az önmeghatározás került az első helyre. A szakadárok fátyolban lépnek nyilvánosságra abban bízva, hogy az utóbbiak alapján alakuló közösség idővel majd megszüli az előbbieket is.

A Munkáspárt trolljai a közösségi portálokon persze rájuk fognak támadni, de a dühük forrása a félelem attól Corbyn radikális baloldali projektje elvesztheti a talajt a lába alól. Corbyn megengedte szövetségeseinek, hogy vadásszanak a párt mérsékelt politikusaira ahelyett, hogy kompromisszumok keresésével egyesítette volna pártját, ám most szembe kerül e döntés következményeivel.

Igazuk van, de mire elég ez?

Az FT publicistája szerint a munkáspárti kilépőknek – akik mellé három konzervatív is csatlakozott, mert úgy látja, hogy a párt túlságosan jobbra tolódott – igazuk van: a brit politika működésképtelen. A parlament egy olyan brexit (a válási megállapodás nélküli kilépés) felé vezeti az országot, amelyet katasztrófának tart. A kormány egyre inkább foglya a kormánypárt nacionalista jobbszárnyának. A legnagyobb ellenzéki párt egy radikális baloldali csoport kezében van, amely kiszorítja a mérsékelteket.

A választási rendszert, amelyben csak egyéni képviselői helyekről szavaznak az emberek, azaz nincsenek pártlisták, és a győztes mindent visz, arra szorítja a pártokat, hogy saját magukon belül játsszák le politikai harcaikat, mert csak nagy politikai erőknek van esélye a győzelemre. Ezzel együtt nem biztos, hogy a választók is támogatnák a rendszer gyökeres átalakítását. A jobb és bal felé széttartó helyzetben a közepet elfoglalhatja egy új párt vagy – mint a szociáldemokraták 35 évvel ezelőtti kísérlete idején – ennek veszélye visszahúzhatja középre a nagy pártokat.

Brexit

A brexit szempontjából a képviselők szakítása pártjukkal az első jele annak a parlamenti átrendeződésnek, amit a kilépés miatt kirobbant politikai válság okoz – vélik a Bloombergnek nyilatkozó szakértők. A lépés konkrét hatásáról megoszlanak a vélemények. A Mizuho International pénzügyi szolgáltató cég elemzői szerint ezzel marginalizálódnak a szoros EU-brit kapcsolatokat akaró parlamenti képviselők. Csak egy kétbalkezes pártalapítási kísérletet látnak a friss fejleményben.

Mások azonban úgy vélik, hogy a szakítás hatására Corbyn elmozdulhat a második brexitnépszavazás támogatása felé. A Munkáspárt retteg a szakításoktól, mert több ilyen válás is gyengítette a pártot az elmúlt évtizedekben. A pártelnök és teamje eddig jegelte a “Döntsön a nép!” igényét, ám miután pártjának támogatói követelik ezt a leghangosabban, az új helyzetben, a szakadás szélesebbé válásától tartva talán hallgatni fog rájuk.

 

Európai piac

Vegyes kezdést követően vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön.
A londoni FTSE100 index 0,85 százalékos mínusszal, a frankfurti DAX-30 0,19 százalékos plusszal, a párizsi CAC-40 mutató pedig 0,01 százaléknál csekélyebb, stagnálással egyenértékű emelkedéssel fejezte be a napot.

Amerikai piac

Az európai tőzsdezárás után a New York-i tőzsdén a 30 vezető iparvállalat DJIA indexe 0,23 százalék, a részvények szélesebb körét felölelő S&P500 index 0,16 százalék mínuszban volt, a technológiai papírok Nasdaq Composite mutatója pedig 0,11 százalék csökkenést jelzett.

Hazai piac

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 138,65 pontos, 0,34 százalékos emelkedéssel, 40 721,48 ponton zárt csütörtökön.

 

OLAJ: Az európai tőzsdezárás után az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 25 cent (0,37 százalék) mínusszal, 66,83 dolláron állt.

ARANY: Az arany unciánkénti ára 1,27 százalékkal, 17,15 dollárral 1330,75 dollárra csökkent.

 

0

Termékek a kosárban