2019. Február 18.

Újabb pofon a brit kormánynak

Hétfői brit médiaértesülések szerint három éven belül bezárja angliai gyárát a Honda japán autóipari óriáscég. A Sky News brit hírtelevízió és a BBC közszolgálati médiatársaság forrásai szerint a cég várhatóan kedden jelenti be hivatalosan e döntését.

Az egybehangzó értesülések szerint a Honda 2022-ben zárja be a délnyugat-angliai Swindonban működő, 3500 alkalmazottat foglalkoztató gyárát.

Ez a cég egyetlen üzeme az Európai Unió területén, az Egyesült Királyság azonban a jelenlegi menetrend érvényesülése esetén március 29-én kilép az EU-ból, és egyelőre nincs elfogadott megállapodás a kilépés feltételrendszeréről.

A Honda – több más japán autógyárral együtt – az elmúlt hetekben többször is figyelmeztette a brit kormányt a megállapodás nélküli brexit súlyos termelési és versenyképességi kockázataira.

Földrengésszerű változások lesznek, de Magyarország megúszhatja

Földrengésszerű változásokat indíthat el a feltörekvő piaci tőzsdéken az az átalakítási folyamat, amire a nagy indexszolgáltató cégek készülnek. A változások elvileg kedvezőtlenül érinthetik a magyar részvényeket, de simán lehet, hogy megússzuk.

Arányaiban földrengésszerű változásokra kell felkészülni a következő másfél év folyamán a feltörekvő piaci tőzsdéken a nagy indexszolgáltató cégek által tervezett változtatások miatt – vélik a UBS Group szakértői a Bloomberg tudósítása szerint.
A legnagyobb indexszolgáltató cégek az FTSE Russel, az MSCI és az S&P Dow Jones Indices ugyanis egyaránt arra készülnek, hogy feltörekvő piaci részvényindexeik kiszámításánál egyes piacokat nagyobb súllyal vegyenek figyelembe, esetleg eddig nem indextag országokat vegyenek fel mutatóikba, s ez értelemszerűen az eddig az indexekben szereplő részvények súlyának csökkenését eredményezheti.

A nagy nyertesei a folyamatoknak az olyan újoncok lehetnek, mint a kínai “A” részvények, a szaúd-arábiai részvények, az argentin tőzsde és a kuvaiti papírok. Az újoncokat a UBS elemzői röviden SACK részvényeknek nevezték, s súlyuk növekedését az eddigi legnagyobb súlyt képviselő úgynevezett BRIC (brazil, orosz, indiai és külföldön és Hong Kongban jegyzett kínai részvények) szenvedhetik meg leginkább. Mivel ezeket a feltörekvő piaci részvényindexeket nagyon sok passzív és aktív portfólió is követi, ezért egy-egy ilyen változtatás komoly tőkeátcsoportosításokat indít el a piacon. A befektetési alapok kezelőinek, ha indexkövetők, ugyanis hozzá kell igazítaniuk a portfóliókat a megváltozott mutatókhoz.

A UBS elemzőinek mostani becslése szerint a várható indexváltozások nyomán mintegy 121 milliárd dollárnyi tőke mozdulhat meg a következő, jövő májusig tartó időszakban. Ők úgy számolnak, hogy csak a passzív alapokon keresztül – amelyek döntő hányada az indexeket automatikusan követő tőzsdén jegyzett alap, ETF – jelenleg mintegy 500 milliárd dollárnyi tőke követi passzívan kezelt alapokban ezeket a feltörekvő piaci indexeket.

Becsléseik szerint ha csak a most ismert tervezett változtatásokkal számolunk, akkor a passzív alapokon keresztül 37 milliárd dollárnyi, az indexeket követő aktív alapokon keresztül pedig 84 milliárd dollárnyi tőkebeáramlással számolhatnak a SACK részvények. Számításaik szerint a Hong Kongban és az Egyesült Államokban bevezetett kínai részvényekből eközben 34,5 milliárd, a tajvani részvényekből 12,8 milliárd dollár távozhat, de érezhető kiáramlással kell számolniuk az indiai, a brazil, a dél-afrikai és az orosz papírok esetében is.

Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. szakértője szerint ugyanakkor nem feltétlenül biztos, hogy a következő évben várható folyamatok negatívak lesznek a magyar részvénypiac szempontjából. Ha a magyar részvények súlya a változások következtében csökken az indexekben, az ugyan tőkekiáramlást generálhat, azonban ezt ellensúlyozhatja az ilyen típusú passzív alapokban kezelt tőke nagyságának növekedése. Az ETF-ek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a vagyonkezelők körében, s ráadásul az elmúlt hónapokban komolyabb tőkebeáramlásokat lehetett tapasztalni a feltörekvő piaci konstrukciók irányába. Ha az összes ilyen alapokban lévő tőke nagysága növekszik, akkor hiába csökken a magyar piac súlya – ami még korántsem biztos – a két változás eredője pozitív is lehet. Ráadásul az, hogy új térségek kerülnek be az indexekbe, akár még újabb befektetőket is vonzhat.

A között egyébként hogy milyen egy piac besorolása az indexszolgáltatók részéről és mekkora tőkét allokálnak az alapkezelők a piacra nem feltétlenül egyenes az összefüggés. A lengyel részvényeket például tavaly ősszel sorolta át az FTSE Russel a feltörekvő piaci kategóriából a fejlett piacok közé. Bár a fejlett piaci részvényeket követő alapokban nagyságrendekkel nagyobb a kezelt tőke nagysága, mint a feltörekvő piacokon befektetőkben, a változás pozitív hatása azonban nem egyértelmű – számolt be lengyel kollégái tapasztalatairól Nagy. A fejlett piacokon belül ugyanis a lengyel tőzsde súlya nagyon kicsi, olyannyira, hogy egyes alapkezelők nyugodtan kihagyhatják a portfólióikból a lengyel részvényeket, anélkül, hogy komolyabban megnőne a követési hiba aránya a követett indexekhez képest. Korábban viszont a feltörekvő piacokon belül elég nagy volt a lengyelek súlya. Így az első hallásra pozitív változásnak negatív hatásai is voltak a lengyel részvénypiacra – tette hozzá Nagy.

 

Európai piac

A még nem hivatalos záróadatok alapján Londonban 0,29 százalék veszteséggel végzett az FTSE-100 index, a frankfurti DAX index 0,10 százalékkal csökkent, a párizsi CAC-40 index 0,28 százalékkal emelkedett.

Amerikai piac

Hétfőn az amerikai értékpapírpiacok nemzeti ünnep miatt zárva tartanak.

Pénteken nagy nyereséggel zártak az amerikai tőzsdék. New Yorkban a DJIA-30 index 1,74 százalék, az S&P-500 index 1,09 százalék, a Nasdaq Composite index 0,61 százalék nyereséget ért el.

Hazai piac

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 473,55 pontos, 1,18 százalékos emelkedéssel, 40 653,39 ponton zárt hétfőn.

 

OLAJ: Részben a tárgyalások eredményes lezárásának lehetősége emelte meg hétfőn az olajárakat is. Az olajárak az OPEC termeléscsökkentésének köszönhetően már hetek óta emelkednek. A Brent nyersolaj ára pénteken 2,6 százalékkal emelkedett, a hetet pedig 6,7 százalékkal fejezte be magasabban, 66 dollár felett három hónapja a legmagasabban. A WTI nyersolaj ára 2,2 százalékkal emelkedett, a héten pedig 5,4 százalékkal és szintén három hónapja a legmagasabb szintet érte el 55 dollár felett.

Hétfőn az európai kereskedési idő végén a Brent ára hordónként 66,47 dolláron állt a globális kereskedelemben, ami 0,33 százalékos emelkedést jelent a napi nyitáshoz képest. A WTI ára 0,61 százalékkal 56,32 dollárra ment fel.

ARANY: Az arany ára 0,13 százalékkal unciánként 1329,45 dollárra emelkedett hétfőn.

0

Termékek a kosárban